1%

**Öskü története**

Öskü község Veszprém megye keleti felén, a Bakony alján, Veszprém és Várpalota közt fekszik. A 8-as főúton, illetve a Szombathely-Budapest vasútvonalon érhető el.
Nevét az "ős" szóból származtatják, melyhez utótagként a várat jelentő "kő" fogalmat kapcsolták. A falu keletkezését a XI-XII. századra teszik. Ősi magyar falu, melyet ősbő nemzetség, mint a várépítésre alkalmas területet kapta. Határából római, avar és népvándorlás korabeli tárgyak kerültek elő.
Öskü nevét először egy 1082-es okirat említi I. László király idején "Villa Ees" néven, majd "Eős" néven, 1461-ben pedig az Újlaki család itt építi fel várát. Az "Újlakivár" tiszta kőből épült, a falu neve pedig "Eőskő" lett. A vár oszlopának darabját, ablakkereteit 1962 tavaszán vízvezeték építésekor találták meg.
A török időkben lakatlan puszta, ahová az 1650-től birtokos Zichyek németeket hoztak be. 1708-ban a község lakosságát elüldözték Rákóczi kurucai.

1718-ban 20 szlovák-tót család Pozsony-Besztercebánya környékérül települt ide (Pavelkák és Hornyákok). Ez évtől a lakosok tanítót is tartottak.

1721-től „Vegyes gyülekezet” néven találunk bejegyzést.

Az új hazát talált telepeseknek az állattenyésztés, földművelés, mészégetés, fuvarozás, fafeldolgozás, malomipar, kézművesség adta a megélhetést.

1756-ban különböző vallási problémák miatt vizsgálatot tartottak, melyet Jankovics László és Grmanecz István vezetett le.
1785-86 között, II. József, a jobbágyság helyzetét javító rendelete idején felépült az Evangélikus Templom kőből fagerendákra, cserépfedéssel. Kereszttel díszített tornya fazsindelyes. A népesség száma 1785-től (946 fő) folyamatosan emelkedik.

A település híres szülöttje Tasner Antal (1833. május 5-1861. augusztus 25), aki gróf Széchenyi István személyi titkára (1833-1848), majd a Lánchíd Társaság titkára (1840-1861) volt. Emléktábla jelzi az átalakított szülői házat, melyben általános iskola működik és az iskola Tasner Antal nevét viseli.

A község nevezetessége a vasútvonal melletti szikla dombon álló román stílusú templomocska, amely félgömb tetőzetű aszimmetrikus ellipszis alaprajzú, hengeres kupolatoronyból és egy kisebb félköríves szentélyből tevődik össze.
Az épület a XI. századból való részét képezte az Újlaki család által épített Várkastélynak, mely a rómaiak Osonibus települését átszelő hadiút őrtornyának alapjaira épült.
A római katolikus templomot Zichy István építette 1847-ben, klasszicizáló stílusú, egyenes záródású szentéllyel.

**Evangélikus gyülekezetünk lelkészei időrendben**

- 1821-27. Maskovics Pál magyar, szlovák, latin nyelvű gyülekezet.
- 1828-66. Sinkovics János,
1860-61. templomot megnagyobbítják, hossza: 24 m, szélessége: 8,2 m, új szószék, oltár és karzat.
- 1867-88. Zatkalik Károly,
a templom orgonája elkészül és felszentelik.
- 1889-91. Szalai Ferenc káplán: Nagy György.
- 1891-1913. Zsákó János
- 1913-30. Nagy Jenő
- 1931-34. Csillag Ferenc,
tűz ütött ki a parókián és a melléképületben.
- 1934-46. Zsemberovszky János,
felépül az evangélikus Petőfi elemi iskola.
- 1946-47. Balogh István
- 1947-77. Kiss Ferenc
1947-48: háborús károk helyrehozatala, 350 fős a gyülekezet.
- 1977-89. Németh Ferenc h. lelkész,
a gyülekezet társgyülekezet lett.
1978. felügyelő: Lukács János.
1982-86. felügyelő: özv. Bardon Istvánné.
- 1988-92. Dr. Zsednai Józsefné
1989. dec. 16. anyagyülekezet lett újra
1989-90. dec. felügyelő: Hornyák András.
1990-91. felügyelő: Hornyák György.
1990. jan. 07. a közgyűlés új tisztségviselőket és presbitereket választott, a gyülekezeti tagok száma: 520 fő.
- 1992-95. Kapi Zoltán,
templom ablakainak, ajtajának cseréje,gyülekezeti tagok száma: 503 fő.
1993-95. felügyelő: Harn Lajos.
- 1995-98. Stermeczky András
gondnok: Jóljárt Lajos, gyülekezeti tagok száma: 400 fő.
1998. felügyelő: Sevinger László.
- 1999-99. Lampért Gábor h. lelkész 1999. június 31-ig, gyülekezeti tagok száma: 429 fő.
- 1999-2002. Győr Sándor
1999. július 01-2002. aug. 31-ig.
gondnok: Bódis György, gyülekezeti tagok száma: 468 fő.
- 2002. 09. 01-Hamza Kinga Dalma,
2004. november: a templom homlokzatának és padjainak felújítása EU pályázatból,
2005. május-november új gyülekezeti ház építése és felszentelése.
felügyelő: Kamondi Lászlóné
gondnok: Hornyák György, gyülekezeti tagok száma: 482 fő.

**Az Öskü -i Evangélikus Templom története**

A gyülekezet megalakulásának pontos időpontja nem ismeretes.
A _templom építését_ 1785-ben kezdték el, és 1786. Szentháromság utáni 1. vasárnap szentelték fel. A templom kőből épült, a mennyezet és a tetőszerkezet fagerendából. Eredetileg a templom cseréppel, a kereszttel díszített torony pedig fazsindellyel volt fedve.
A templom hossza 24.40 m., szélessége 8.20 m., mennyezetig a magassága 6.20 m. A templom belseje hajó alakú, a hajóban emelkedik a kétszárnyú karzat. A templom végső oldalán emelkedik ki a gömbölyű, márványszínű oszlopokkal díszített oltár, mely felett a szószék van.
-1833-34-ben a hívek buzgó áldozatkészsége új toronnyal díszítette a templomot, mely a hívek számához mérten kicsi volt.
-1859-ben Sinkovics Jónás helyi lelkész buzdítására a hívek elhatározzák, hogy megnagyobbítják a templomot.
Az új, nagyobb templom megépítése 1860-ban meg is történik. 1861-ben új padokkal, 1863-ban új oltárral, szószékkel és karzattal látják el a templomot.

A megnagyobbított templomot 1863. november 1-én szentelték fel.

A templomnak két harangja van. A nagy harang felirata:

Az _orgonát_ 1870-ben építette Saskó Márton brezovai orgonaépítő.
-1903-ban tárgyalja a közgyűlés a rossz állapotban lévő templomtorony, templomtető, elkorhadt faanyag kicserélésére,átrenoválására és a templom halaszthatatlanul szükséges külső-belső kőműves munkálataira vonatkozó költségvetést.
Hosszú döntés után július 23-án a templomtorony, a templomtető és a templom külső-belső munkálatai megkezdődtek.
Augusztus 2-án elkészült a torony és nagy ünnepség keretében délután 3 órakor tették fel rá a keresztet.Október 1. vasárnapján szentelte fel az új köntösbe öltözött templomot Szalay Ferenc esperes.
-1926-ban a templomot eternit palával fedték be. A mennyezetet stukatúrral látták el.
-1934-ben bevezették a templomba a villanyt.
-1947-48-as évek a háború utáni nehéz viszonyok és súlyos feladatok közepette is az újjáépítés esztendei voltak. 1945-ben súlyos háborús kár éri főként a tornyot és a templom tetőszerkezetét, melyet Kiss Ferenc lelkész irányításával és a gyülekezet összefogásával 1947-48 között sikerült helyreállítani.
-1958-ban a torony alapzatában 10 db gerendát kellett pótolni, a deszkákat ki kellett cserélni, a templomot külsőleg-belsőleg tatarozni kellett, valamint a templom orgonáját kellett javítani 38.000,-Ft összegben.
-1978, Kiss Ferenc lelkész halála után helyettes lelkész végzi a gyülekezet gondozását.
-1979-ben a helyettes lelkész felhívja a gyülekezet figyelmét arra, hogy a templom födém és fedélszerkezete részben a faanyag két évszázados megromlása, részben a második világháború által okozott károsodás utóhatásai miatt elkorhadt és megrepedt, így azok kicserélését nem lehet tovább halasztani.
-1980-ban a templom új köntösbe öltözött. A tetőszerkezet több gerendáját kicserélték, a tetőt új palával befedték, lécezték. A toronysisakot rozsdátlanították és lefestették.
A templomot külsőleg tatarozták, vakolták, a teljes belsőt lefestették, padokat rendbe hozták, orgonagenerált javították, harangokat villamosították. Villanyvezetéket bermancsőbe helyezték.
Az összköltség 220.000,-Ft volt. A nagy munka elvégzése a gyülekezet példaszerű anyagi áldozatával, összefogásával, nagyméretű társadalmi munkával és az országos egyház 110.000,-Ft-os segélyével vált lehetővé.
Ez utóbbi nélkül aligha lehetett volna a templom újjáépítését elvégezni.
-1985-ben a földrengés nagy kárt tett a templomban. A templom mennyezetéről a vakolat nagy területen lehullott, a falak megrepedeztek. Az Állami Biztosítóval többszöri megbeszélés után sikerült megegyezni, hogy számla alapján kifizeti a kártérítést. Így anyagi megterhelés nem hárult a gyülekezetre, sőt D. Dr. Nagy Gyula püspök úr megértő szeretetéből 15.000-,Ft rendkívüli segélyt is kapott a gyülekezet.
-1994-ben a templom tornyát festették, villámhárítókat szereltek fel a templomra, templom ablakait cserélték. Ezeket a munkálatokat gyűjtésből és segélyből fedezték.
-Győr Sándor lelkész idejében a parókia konyhájának és fürdőszobájának felújítása volt.
-Hamza Kinga Dalma lelkész ideje alatt 2003-ban erősítővel lett ellátva a templom, melyet Ittzés János püspök úr támogatott anyagilag.
2004-ben Európa Uniós Sapard pályázaton nyertünk 6.248.282,-Ft-ot és 2.214.965,-Ft-ot az Országos Egyház biztosította.
Ebből elvégeztük a templom külső homlokzatának a tatarozását, vörös rézzel láttuk el a csatornákat, a templom padjait renováltuk, mivel műemléki állapotuk miatt nem lehetett új padokat csináltatni.
-A templom renoválásának munkálatai 2004. november-2005. májusáig tartott, a templomot 2005. november 5-én szentelte fel Ittzés János püspök úr az új gyülekezeti házzal együtt.
-Az új gyülekezeti házat 2005. május 9-én kezdtük el építeni és ugyanezen év szeptember 31-én lettek átadva a munkálatok.
Az összköltség 22.500.000,-Ft volt, mely a Petőfi iskola eladásából, kárpótlásból és GAS támogatásból tevődik össze.
A felszentelésre be is rendeztük a gyülekezeti házat.

Az Öskü -i Evangélikus Gyülekezet története

Az evangélikus gyülekezet az 1660-as évek után a tót ajkú lakosok idetelepítésével keletkezett.
A gyülekezet _első lelkésze_, akiről már feljegyzéseket is találunk, *Raksányi György* volt. Ő kezdte meg az ösküi evangélikus gyülekezet anyakönyvvezetését 1721-ben. Károly István esperes 1737. évből való feljegyzésében szerepel már az ösküi lelkész fizetése is.
-1753-ban a vármegyét is foglalkoztatta az az eset, hogy egy V. J. ágoston vallású ember feleségét a plébános akarta eltemetni, azt azonban a lutheránusok nem engedték. Még 1755-56 között is folyt az erre vonatkozó tanúvallatás.
-Az ösküi gyülekezet temploma 1785-ben épült meg. Hosszabb időn keresztül a veszprémi evangélikus gyülekezet is a filiája volt. 1784-ből van egy parancs, mely az ösküi evangélikus prédikátor papi hivatalból Veszprémbe való kimenéséről szól.
-1721-ben már van a gyülekezetnek tanítója is. Az első tanítómestere Záchen Márton volt 1721-1734-ig.
-A XX. században az ösküi anyagyülekezet lélekszáma 676 fő. Szórványhelyei: Hajmáskér 8 fővel, Vilonya 8 fővel, Sóly 5 fővel, Szentistván 5 fővel. Az összlélekszám 702 fő. Az evangélikus iskolaköteles tanulók száma 110.
-A gyülekezet lelkésze Zsakó János, akit 1891 március 1-én hívott el a választó egyháztagok bizalma az ösküi lelkészi állásra Csákvárról. Március 19-én kezdte meg a szolgálatát. Húsz éven át volt lelkésze a gyülekezetnek. 1911. december 28-án halt meg.
-Barecz Kálmán felügyelő utódjaként az 1897. augusztus 15-én tartott közgyűlés hegyeshalmi Fischer Károly Akarattya pusztán élő nagybérlőt választotta meg felügyelőnek. Szeptember 26-án iktatta be őt felügyelői tisztébe Szalay Ferenc esperes. Székfoglaló beszédében Fischer Károly a gyülekezet és felügyelője közötti bensőséges viszonyról szólt. Ugyanezen a gyűlésen Fischer Károly 50 koronát adományozott a gyülekezetnek a templomi oltár rendbe hozására. 17 éven át volt a gyülekezet felügyelője. 1914. március 1-én halt meg Győrött 61 éves korában. Nagy Jenő, a gyülekezet lelkésze a szeptember 20-án tartott közgyűlésen elismerő szavakkal méltatta érdemeit.
-1898-ban a gyülekezet kántortanítója Jankó Sámuel, akit 1898. március 6-án választ meg a gyülekezet Maskováról. Jankó Sámuel április 3-án a délutáni 2 órás vonattal érkezett meg és a délutáni istentiszteleten a lelkész be is iktatta hivatalába. Jankó Sámuel 1913. augusztus 13-án a közgyűlésen jelentette be tanítói állásáról való lemondását és nyugdíjba vonulását 42 évi tanítói szolgálat után. A gyülekezetnek 15 évig volt kántortanítója.
-1901. augusztus 5-én az ösküi gyülekezet az Egyházmegyei Gyámintézettől 75 korona és 31 fillér adományt kapott a templom renoválására.
-Az 1903. május 17-én tartott közgyűlés részletesen tárgyalja a rossz állapotban lévő templotorony, templomtető, elkorhadt faanyag kicserélésére, átrenoválására, és a templom szükséges külső-belső kőműves munkálataira vonatkozó költségvetéseket.
A közgyűlésen jelen vannak a vállalkozók is, akik benyújtják az egyes munkálatokra való költségvetésüket. Mivel a jelen lévő gyülekezeti tagok ezeket soknak tartják, ezért pályázatot írnak ki, és ebből a célból értesítik Bognár János veszprémi ácsmestert és Stéger Péter székesfehérvári vállalkozókat.
Június 14-én ismét tárgyalja a közgyűlés a toronytető és a templom külső-belső tatarozását. Három vállalkozó küldte be az árajánlatát. A három közül kettő személyesen is megjelent.
A gyülekezet Bognár Jánossal kötött megállapodást, ha az egész munkát Litz Jánossal együtt 3.200 koronáért, azaz 1.600 forintért elvégzik, de úgy, hogy a gyülekezet a munkához a mészen és a murván kívül mást nem ad. Minden mást tehát, így a napszámosokat is, nekik kell felfogadni és fizetni is. Az elvégzett munkáért a pénzt három részletben kapták meg.
Október elejére a templomi renoválások és asztali munkák elkészültek. Október 1. vasárnapján, Október 4-én szentelte fel a templomot Szalay Ferenc esperes, Horváth Dezső veszprémi és Zsakó János ösküi lelkészek segítségével.
-1903. november 21-én déli harangszókor a kis harang megrepedt, melyet a gyülekezetnek sürgősen pótolnia kellett.
A harangöntésre december 6-án szerződést kötöttek Tóth Árpád veszprémi harangöntővel. Az elkészült új harangot 1904. február 5-én hozta el Veszprémből Tamaskovics István gyülekezeti tag. A gyülekezet lelkésze, Zsakó János az új harangot felszentelte és rendeltetésének átadta.
-1904. július 25-én vártüzérek jöttek a faluba. Kapitányuk a feleségével együtt a lelkészi hivatalban vett szállást. Szeptember végén mentek el a katonák a faluból, s így a lelkészi hivatal is újra szabad lett.
-Az 1904-07-ig tartó Amerikába való kivándorlás során a gyülekezeti tagok száma is megfogyatkozott.
-1905. november 26-án híre jött Szalay Ferenc esperes halálának. Utóda Hofbauer Pál bakonyszombathelyi lelkész lett, akire a gyülekezet 1906. április 8-án adta le a szavazatát.
-Az 1908. június 4.-i egyházközségi közgyűlés elhatározta az iskola lepadlózását és új padokkal és ablakokkal való ellátását, mely munkálatok 810 koronájába kerültek a gyülekezetnek. A munkák a tanév kezdéséig elkészültek.
-1911. december 28-án meghalt Zsakó János lelkész. Utána a gyülekezet életében a lelkészi állás betöltése körül kellemetlen, a lelki életben is visszaesést jelentő bonyodalmak következtek. -Az 1912. november 12-én megtartott lelkészválasztó közgyűlés Nagy Jenő, felsőesztergályi lelkészt 6 szavazati többséggel választotta meg lelkészének. 1913. február 16-án volt az ünnepélyes beiktatása, melyet Horváth Dezső veszprémi lelkész végzett. 19 éven át volt lelkésze a gyülekezetnek.
A gyülekezet állapotának rosszabbodása, és egyes lelkésztagok rosszakaratú bujtogatása a lelkész ellen szükségessé tették, hogy Nagy Jenő lelkész 1931. november 1-én benyújtsa a lelkészi állásról való lemondását a közgyűlésen, miután kérelmére a nyugdíjintézet ettől a naptól számítva nyugdíjazta.
-1913. augusztus 10-én Jankó Sámuel nyugalomba vonulásával a kántortanítói állás is megüresedett.
Utódának a szeptember 17-én megtartott tanítóválasztó közgyűlés Szebedinszky Mihály zsámbókréti tanítót választotta meg. 1914-ben az I. világháború kitörésekor ő is bevonult katonának. 17 hónap katonai szolgálat után mint rokkantat szabadságolták.
-1917. július közepén Szepes-megye közelébe választják meg tanítónak, így augusztus 12-ével itteni kántortanítói állásáról lemondott és augusztus 15-én elment a gyülekezetből.
-Utódát az 1917. október 7-én tartott közgyűlés választotta meg. Három pályázó volt:
Hámornyik Mihály penei, Makatura János verbóc-istvánhegyi és Valócki Gábor nemesváraljai tanítók.
A közgyűlés egyhangúlag Makatura Jánost választotta meg. 1918. február 10-én kezdte meg munkáját és 25 éven át volt a gyülekezet kántortanítója.
1942. február 27-én betegszabadságot kért a gyülekezettől, s beadta nyugdíjaztatás iránti kérelmét. 1942. november 1-vel ment nyugdíjba.
-A gyülekezet felügyelője ezekben az években Bárdossi Gyula hajmáskéri vasutas főnök, akit 1917. március 25-én választott megy a gyülekezet egyhangúlag. Június 24-én iktatták be tisztségébe. Majdnem másfél évtizeden keresztül volt felügyelő, amikor is Celdömölkre költözött.
-1917 őszén a 387 bécsi font súlyú harangot hadicélokra levették és 860 korona értékben megváltották.
-1918 tavaszán 27 db homlokzati orgonasípot szereltek le hadi célokra és 532 koronáért váltották meg őket.
-1913. július 2-án beiktatták a veszprémi egyházmegye tisztségébe Takács Elek homokbödögei lelkészt, akire az ösküi gyülekezet május 25-én adta le a szavazatát. Takács Elek esperes 1917. március 7-én hivatalos látogatást végzett a gyülekezetben.
-1920. október 13-án "Canonica visitacio"-t tartott a gyülekezetben Kapi Béla püspök. Jelen voltak ezen az alkalmon Takács Elek esperes és László Miklós püspöki titkár is.
-1924. november 18-án Takács Elek esperes újra egyházlátogatást végzett a gyülekezetben. Vele volt Hering János veszprémi lelkész is. Ugyanebben az évben eternit palával fedték be a parókiát.
-1925. július 29-én a 2. számú tanítói állásra megválasztották Péter Irma tanítónőt, aki 1926. szeptember 26-án tartott közgyűlésen lemondott az állásáról, és Nyíregyházára ment tanítani.
-1926-ban a templomot befedték eternit palával a mennyezetet stukatorral látták el, és kívül-belül kijavították és kimeszelték.
-1928. április 1-én harangavatási ünnepséget tartottak, melyet az esperes megbízása alapján Horváth Sándor várpalotai és Hering János veszprémi lelkészek a helyi lelkésszel együtt végeztek el.
-1929. május 18-án Takács Elek esperes ismét egyházlátogatást végzett a gyülekezetben.
-A faluban 30 éven keresztül 1916-45 között veszélyt jelentett a szektás hódítás. Ezekben az években a gyülekezet tagjainak létszáma is csökkent, mintegy 200 fővel, ami a gyülekezet összlétszámának a 25%-át tette ki. Volt olyan év, hogy 15-20 család jelentkezett ki a gyülekezetből, s ment át a szektába. br>-Nagy Jenő lelkész nyugalomba vonulása előtti zavaros állapotok ismét szükségessé tették az esperesnek Ösküre való kiszállását 1931. június 17-én.
-Nagy Jenő lelkész nyugalomba vonulásával 1931. november 1-ével a gyülekezet adminisztrátorává Csillag Ferenc csöglei lelkészt nevezték ki.
A lelkészválasztás 1932. június 5-én volt, amikor a gyülekezet két részre szakadt. Volt aki Csillag Ferenc lelkészt akarta, s voltak olyanok, akik Galát György lelkészt.
Augusztus 21-én Csillag Ferenc lelkészt iktatták be lelkésznek Ösküre. Két év múlva a lelkész maga kéri a püspök urat, hogy segítsen neki Ösküről elpályázni.
-A püspök úr 1934. szeptember 23-án Sikátorra helyezi őt adminisztrátornak, Ösküre pedig Zsemberovszky Jánost helyettes-lelkésznek.
Csillag Ferenc 1935. június 30-án mondott le az ösküi lelkészi állásáról.
-Az egyházközség felügyelője ezekben az években Óbetkó Vilmos, akit az 1932. július 31-én megtartott közgyűlés Bárdossi Gyula utódaként egyhangúlag megválasztott. Beiktatása 1932. augusztus 21-én a lelkészbeiktatással együtt történt meg.
-Óbetkó Vilmos 9 éven át volt a gyülekezet felügyelője, 1941-ben, hosszú ideig tartó súlyos betegség után halt meg.
Óbetkó Vilmos utóda a felügyelői tisztségben Halász János nyugalmazott igazgatótanító, Veszprém megyei tűzrendészeti felügyelő, aki a gyülekezetben a másod felügyelői tisztséget már évek óta ellátta.
Halász Jánost az 1941. november 9-én tartott választói közgyűlés egyhangúlag megválasztotta. Beiktatása 1942. június 14-én volt. 5 éven át volt felügyelője a gyülekezetnek.
1946. június 2-án nyújtotta be a közgyűlésnek a lemondó levelét elfoglaltságaira történő hivatkozással.
-Az 1934. november 4-i közgyűlés elhatározta a templom villanyvilágítással való ellátását, melynek költségeit gyűjtés útján és az ifjúsági pénztárból kívánják fedezni.
-A lelkészválasztó közgyűlés 1935. augusztus 11-én ült össze, Ihász Mihály kertai lelkész, esperesi megbízott és Óbetkó Vilmos felügyelő, mint egyházmegyei felügyelőhelyettes elnökletével. A közgyűlés egyhangú felkiáltással Zsemberovszky Jánost választotta meg lelkészének.
A lelkész beiktatása szeptember 15-én volt, Takács Elek esperes végezte a szertartást.
-1935. május 26-án a közgyűlési határozat elrendelte a lelkészlakot és a tanítói lakást körülfogó kőkerítés renoválását, mely kb. 800 pengőt tett ki.
Október 20-i közgyűlés elhatározta a 2. számú tanterem építését.
-Zsemberovszky lelkész idejében épült meg 1936-ban a gyülekezet új iskolája.
Bevezették az új énekeskönyvet és az egységes istentiszteleti liturgikus rendet 1936. ádvent 1. vasárnapjával.
-1940-ben renoválták a kántortanítói lakást és a régi iskola termét, és megépül a gyülekezeti terem is a bibliaórák és egyéb összejövetelek helyének.
-1945-ben roppant háborús vihar zúgott végig a falun, melynek pusztítása végigseperte az gyülekezet egyházi épületeit, templomát, lelkészlakását, iskoláit, kántortanítói lakását.
A lelkészlakást, így a gyülekezeti irattári helységet is először a német katonaság foglalta le hadikórháznak, majd ezek elvonulása után az ideiglenesen átvonuló foglyok részére fogolytábornak használták.
A gyülekezetben hónapokon keresztül nem volt lelkész, a gyülekezeti irattárból csak az maradt meg, amit az akkori gondnok a saját lakására átmentett és megőrzött.
-A háború befejezése utáni nehéz időkben a gyülekezet vezetői Bierling Ernő felügyelő és Kiss Ferenc lelkész voltak.
-Bierling Ernőt 1946. június 2-án választotta meg felügyelőjévé a gyülekezet közgyűlése. Beiktatása július 28-án történt meg Hering János veszprémi alesperes lelkész szolgálatával.
-1946. március 15-vel az egyházi főhatóság Zsemberovszky Jánost a világi bíróság elmarasztaló ítélete alapján a lelkész feladatoktól eltiltotta.
Az egyházmegyei törvényszék jogerős ítéletével állásvesztésre ítélte június 1.-vel. Ezért Zsemberovszky János 1946 őszén elhagyta Ösküt, és szülőföldjére, Aszódra költözött.
-A lelkészi szolgálat végzésére a püspök úr 1946. március 15-vel Balogh István, volt vendvidéki lelkészt küldte ki adminisztrátorként.
Balogh István közel 1 évig szolgált a gyülekezetben, amikor is a gyülekezetben lévő békétlenségek miatt kérte a püspök úrtól a gyülekezetből való elhelyezését.
-1947. január 19-én tartott közgyűlésen a helyettes lelkész bejelentette a gyülekezetből való távozását.
-A kántortanítói állásban Makatura János utóda Tóth Sándor felsőszelii tanító lett, akit a gyülekezet 1943. január 10-én választott meg. 5 évig volt kántortanítója a gyülekezetnek, fél évig pedig kántora. 1944. október 20-án bevonult katonának, nyugaton fogságba esett, 1946. májusában tért haza.
1948. június 16-val, az iskolák államosításával, állami tanító lett. Kántori szolgálata 1948. november 28-án kelt felmondó levelének alapján szűnt meg 1948. december 1-el.
-A 2. számú tanítói álláson tanítók voltak: Péter Irma, Zsemberovszky Judit, Podhravszky Margit, Ormosi Iván, id. Javornitzky Ervin, 1 évig Mészáros Ferenc, aki 1946 tavaszán halt meg.
-id. Javornitzky Ervin két ízben is tanítója volt a gyülekezetnek.
Először 1920-23-ig, majd 1941. november 9-től. 1948. júniusában az iskolák államosításával ő is állami tanító lett.
-Az ösküi állami általános iskolánál az igazgatói teendők elvégzésével az állam őt bízta meg.
1948. december-1949. December 31-ig ő volt a gyülekezet kántora, amikor is a kántori és a presbiteri szolgálatáról is lemondott.
-1947-ben az általános iskola bevezetésével a tanköteles gyerekek száma megszaporodott, szükségessé vált a 3. számú evangélikus tanítói állás megszervezése is. Erre az állásra a gyülekezet 1947. március 9-én ifj. Javornitzky Ervin okleveles tanítót választotta meg. 1948. júniusában az állam őt is átvette állami tanítónak.
-Kiss Ferenc lelkészt a püspök úr 1947. március 1-el küldte ki a gyülekezetbe adminisztrátornak, helyettes lelkésznek.
E minőségében szolgált a gyülekezetben 1947. július 13-ig, amikor a lelkészválasztó közgyűlés megválasztja lelkészének. A lelkészbeiktatást szeptember 14-én tartotta Takács Elek esperes.
Jelen voltak még Hering János alesperes, Dr. Bányai Béla várpalotai és Pohánka Ödön tési lelkészek, Dr. Zoltay Róbert nyugalmazott igazgató, veszprémi felügyelő, Bierling Ernő ösküi felügyelő, Szabó Lajos jegyző, id. Javornitzky Ervin igazgató.
-1948 az újjáépítés éve volt. Újjáépült a gyülekezet temploma és lelkészlakása.
-1948. június 16-án törvényhozási intézkedéssel megtörtént az egyház felekezeti iskolák államosítása.
-1978, Kiss Ferenc lelkész halála után helyettes lelkész végzi a gyülekezet gondozását.
-1978. november 12-i presbiteri ülésen kinyilvánították, hogy társulni szeretnének a várpalotai gyülekezettel. Az 1978. december 3-i közgyűlés ezt megerősítette.
-1983. április 24-én esperes választó közgyűlést tartottak, melyen újra Síkos Lajos pápai lelkészt jelölték, egyházmegyei felügyelőnek pedig Kiss Attilát.
-1984-ben a parókiát külsőleg bepucolták.
-1985. szeptember 8-i közgyűlés döntött a lelkészlakás egy részének bérbeadásáról a Községi Tanácsnak.
-1986. október 12-i presbiteri ülés esperesnek javasolta Varga György lelkészt.
-Az 1987. január 18-i közgyűlés egyházkerületi felügyelőnek Farkasházi Ferencet javasolta.
-1989. november 12-i közgyűlés megválasztotta lelkészének Herdlicska Éva lelkészt, akinek beiktatása 1989. december 16-án volt.
A beiktatáson részt vettek Varga György esperes, Kiss Attila egyházmegyei felügyelő, Csonka László helyi plébános, Dr. Molnár Gyula székesfehérvári felügyelő, Hernádi Tibor veszprémi lelkész.
A lelkésznő 1992. augusztus 9-ig szolgált a gyülekezetben.
-A lelkésznő távozása után 1992 őszén az iskolát renoválták 152.443,-Ft, parókia központi fűtését vezették be 164.071,-Ft, a templom harangjait automatizálták 28.000,-Ft összegben.
1993-ban pedig a parókia ablakait és ajtajait cserélték ki 502.283,-Ft összegben.
-1993. február 1-től Kapi Zoltán a gyülekezet lelkésze.
-1995-98. Stermeczky András a gyülekezet lelkésze.
-1999-től Lampért Gábor h. a lelkész 1999. június 31-ig.
-Győr Sándor lelkész 1999. július 01-2002. aug. 31-ig szolgált a gyülekezetben. Az ő szolgálata alatt újították fel a parókia konyháját és fürdőszobáját.
-2002. szeptember 1-től pedig Hamza Kinga Dalma a gyülekezet lelkésze.
Az általa benyújtott nyertes pályázat útján lett a felújítva a gyülekezet temploma, és a visszakapott kárpótlásból és egyházi támogatásokból pedig felépült a gyülekezet új gyülekezeti háza és lett az berendezve.

Az anyagot összeállította:
Hamza Kinga Dalma
*Öskü Evangélikus lelkésze*

2006. december 25.